Mérkőzés: az alapok

A mérkőzésszimuláció alapjai

A csapatok mindkét félidőben bizonyos számú támadást vezetnek, és a középpályán múlik, hogy az egyes támadásokat melyik csapat kapja. Az erősebb középpályával (azaz a nagyobb birtoklással) rendelkező csapat valószínűleg több támadást tud vezetni.  Amikor egy csapat támadáshoz jut, akkor egyben a támadás típusa is eldől. A támadások három csapatrészben – a jobbszélen, a balszélen és középen – zajlanak, de ide tartoznak a pontrúgások – a szabadrúgás és a büntető – is. A támadásban lévő csapat adott csapatrésze pedig megpróbál átjutni a védekező csapat megfelelő csapatrészén.

Az alaptámadások

Minden mérkőzésen egy bizonyos számú alaptámadás (ahogy korábban leírtuk) áll rendelkezésre. Ezek közül néhány támadás szabad, és mindkét csapat által megszerezhető, míg néhány kizárólagosan csak az egyik csapaté lehet.

A szabad támadások esetében a középpálya értékelése dönti el minden támadásról, hogy melyik csapat kapja meg. A kizárólagos támadások is hasonlóan működnek, egy különbséggel: ha a középpályád „elnyeri” az ellenfeled egyik kizárólagos támadását, azzal megakasztod a támadást, de nem kapod meg. Nem kaphatod meg az ellenfeled kizárólagos támadásait, és az ellenfeled sem a tiédet.

Az alaptámadások többsége bekerül a mérkőzésriportba, de azok, amelyek nagyon messze vannak a góltól, nem.   A csapatod ezenkívül „különleges eseményből”, illetve ellentámadásból is szerezhet gólt (erről bővebben a meccsről szóló további két fejezetben olvashatsz).

A hazai pálya előnye

A hazai csapatot a nézők is támogatják. Ha otthon játszik a csapatod, általában nagyobb százalékban fogja birtokolni a labdát, mintha idegenben játszanál.  Amikor mindkét csapat azonos régióból érkezik, a mérkőzést derbimeccsként kezelik. Ilyenkor az otthon játszó csapat továbbra is élvezi a hazai pálya előnyét, de a vendégcsapat is részesül ennek hatásából, nagyjából fele olyan mértékben, mint a hazaiak. Ha a mérkőzésre semleges pályán kerül sor, egyik csapat sem élvezi ezt az előnyt, akkor sem, ha valamelyik csapat a semleges pályával azonos régióból érkezik.

Pszichológia és edzői felfogás

A csapat szereplését a csapatszellem, az önbizalom és a csapatnak a mérkőzésen tanúsított hozzáállása egyaránt befolyásolja. Arról, hogy a Hattrick ezeket hogyan képezi le, a „Pszichológia” című fejezetben olvashatsz bővebben.
Az edző (támadó, védekező vagy semleges) felfogása szintén fontos. Erről „Az edző” című fejezet tájékoztat bővebben.

Figyelj oda a csapatértékelésekre

A lejátszott mérkőzések után minden csapatrészről kapsz értékelést. Az értékelésekből kiderül, hogyan szerepeltek az egyes csapatrészek, az egyes teljesítmények pedig a meccs végeredményét is befolyásolják.

A meccsértékelések elnevezései (nem létezőtől isteniig) további négy alszintre bomlanak: éppen, átlag alatt, átlagos és átlag felett. Így egyszerűbb meghatározni, hogy mennyire jó az értékelés egy adott szinten belül. Tehát pl. a „jó (Átlag felett)” értékelés csak egy kicsivel rosszabb, mint a „remek (Éppen)”, ám sokkal jobb, mint a „megfelelő (Éppen)”.

A csillagszám

A mérkőzés után a játékosok a mérkőzésen nyújtott teljesítményük alapján bizonyos számú csillagot kapnak. Minél több csillagot kapnak, annál jobb teljesítményt nyújtottak.

Felhívjuk a figyelmed, hogy a csillagszám kizárólag az adott játékosnak az adott poszton mutatott teljesítményére vonatkozik, és az azonos poszton játszó játékosok összehasonlítására használható. Azonban nem a legjobb módszer a csapat összerejének megítélésére. A csapat teljesítményének értékeléséhez (és más csapatokkal történő összehasonlításához) nézd meg a csapatértékeléseket.

Azt se felejtsd el, hogy a csapat hatásai (mint például a csökkent hozzájárulás, ami egynél több játékos esetén fordul elő középső posztokon, lásd a „Felállás: az alapok” fejezetben) nem mutatkoznak meg a csillagos értékelésben.

Alapbeállításoknál

Röviden összefoglalva a középpálya erősségétől függ, hogy a meccs alatt a csapatod hány támadást vezet és mennyi gólhelyzetet tud kialakítani. A többi csapatrésztől pedig az függ, hogy a támadások milyen valószínűséggel eredményeznek gólt.

Az alábbi táblázat segíthet a pályára lépő csapat összeállításában. De vedd figyelembe, hogy ez csak hozzávetőleges megközelítés.  Az egymást követő képességszintek alkalmasint nagyon kis teljesítménybeli különbséget jelentenek, néha viszont nagyon is nagyot. Emellett az egyéni utasításokat vagy a hozzájárulás-csökkenést a középső posztokon 2 vagy több játékos esetén (lásd az előző fejezetben) nem vettük figyelembe.

Csapatrész	Tényezők (a legfontosabbakkal kezdve)
Középpálya	Játékszervezés: Belső középpályások Játékszervezés: Szélsők Játékszervezés: Középhátvédek Játékszervezés: Csatárok Játékszervezés: Szélsőhátvédek
Bal oldali támadás	Szélsőjáték: Balszélső Szélsőjáték: Bal oldali szélsőhátvéd Gólszerzés: Csatárok Átadás: Bal oldali belső középpályás Átadás: Balszélső Szélsőjáték: Csatárok Átadás: Csatárok Átadás: Belső középpályások
Bal oldali védelem	Védekezés: Bal oldali szélsőhátvéd Védés: Kapus Védekezés: Bal oldali középhátvéd Védekezés: Balszélső Védekezés: Középső középhátvédek Védekezés: Kapus Védekezés: Bal oldali belső középpályás Védekezés: Középső belső középpályás
Középső támadás	Gólszerzés: Csatárok Átadás: Csatárok Átadás: Belső középpályások Gólszerzés: Belső középpályások Átadás: Szélsők
Középső védelem	Védekezés: Középhátvédek Védés: Kapus Védekezés: Belső középpályások Védekezés: Szélsőhátvédek Védekezés: Kapus Védekezés: Szélsők
Jobb oldali támadás	Szélsőjáték: Jobbszélső Szélsőjáték: Jobb oldali szélsőhátvéd Gólszerzés: Csatárok Átadás: Jobb oldali belső középpályás Átadás: Jobbszélső Szélsőjáték: Csatárok Átadás: Csatárok Átadás: Belső középpályások
Jobb oldali védelem	Védekezés: Jobb oldali szélsőhátvéd Védés: Kapus Védekezés: Jobb oldali középhátvéd Védekezés: Jobbszélső Védekezés: Középső középhátvédek Védekezés: Kapus Védekezés: Jobb oldali belső középpályás Védekezés: Középső belső középpályás